Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Campus /Szabadsag melleklete/

1997. október 10.

A Szabadság Campus mellékletében új rovatot indítanak Provokác címen, ebben vitára provokáló cikkeket adnak közre. Az első írás Mikó András kirohanása a magyarságvédő cikkek ellen. "Bevallom, nem olvasok magyar újságot." - így kezdte. Ennek ellenére nem késett az erdélyi magyar lapok éles elítélésével. Ironikusan "a Romániai Magyar Újságíró" szerepel cikkében, aki "minden adott napon" elmondja, mit tett Funar. Mikó szerint ezt ő is tudja, nem kell elmondani. Ezekből a magyarság-cikkekből az derül ki, hogy a románok pofátlanok, de mi mások vagyunk. Mikó szerint az nem derül ki, hogy mi is az a magyar nemzeti identitás. Szerinte ugyanis csak egymás támadásáról van szó, "valakik ellen összefogunk", "egyet nagymagyarkodunk"... "Mi lesz akkor, ha már nem lesz közös ellenségkép?" /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1997. december 5.

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora lett az új oktatási miniszter. Marga nagy formátumú ember, bizonyára megkezdi a román oktatási rendszer reformját, viszont, összegezi a Campus rovatában egy hallgató, így nem lesz Bolyai Egyetem, hanem megmaradnak az "európai multikulturalitásnál". Marga hallani sem akar önálló magyar egyetemről, ehelyett kitalálta az új rendszert, ami "ügyesen lerendezett kirakatnak bizonyult", de akik ott élnek, tudják, "valójában nem sok változott". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1998. október 16.

A Szabadság Campus nevű diáklap-oldalán Szakács Zsuzsa kijelentette, hogy unja a multikulturális egyetemmel kapcsolatos vitát, szerinte az lerágott csont. /Szakács Zsuzsa: Multikulti. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2000. október 2.

Budapesten harmadik alkalommal rendezték meg az Egyetemi Lapok Nemzetközi Konferenciáját. A konferencián a 12 anyaországi és erdélyi egyetemista kiadvány került versenyhelyzetbe. Lapot kellett szerkeszteni, a versenyen a különdíjat a Campus /a Szabadság melléklete/, az első helyet a KMDSZ Perspektíva című lapja szerezte meg, ezenkívül számos egyéni díjat is elnyertek. /(póka): "Olimpiai siker" Budapesten is. Különdíj a Campusnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2001. november 13.

Nov. 8-10. között Budapesten tartották meg az Egyetemi Lapok IV. Nemzetközi Konferenciáját. A találkozón számos anyaországi és erdélyi diáklap mellett - mint például a Campus, amely többek között a lapkészítési verseny ezüstjét is megszerezte - felvonult a Bonifácz internetes kiadásának, a még csak két lapszámot megért Kulcstartónak a szerkesztősége is. A Kulcstartó nyelvvédő cikksorozatának köszönhetően felkeltette az érdeklődést. A háromnapos konferencián előadások hangzottak el többek között a kormány sajtópolitikájáról, az adatvédelemről a médiában. Megállapíthatták, hogy az anyaországi és erdélyi lapok között nincs számottevő különbség, az esetleges előnyök legfeljebb a jobb műszaki lehetőségekből és a nagyobb támogatottságból adódnak. /Dobri Réka: Ifjúsági lapok szemléje Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2002. október 16.

Az RMDSZ-en belüli szimpátiák alakulása és ennek funkcióbeli megnyilvánulása néha úgy tűnik, hogy kiismerhetetlen, öntörvényű folyamat. A szenátusi frakció a tisztújító első ülésen titkos szavazással újra Verestóy Attila szenátort választotta meg a frakció elnökének. Ez furcsa, figyelembe véve Verestóy megnyilvánulásait vagy a sajtó által megszellőztetett ügyeit, amelyek megbotránkoztatók még akkor is, ha csak a fele igaz a leírtaknak. A Transindex internetes újság által meghirdetett, több hónapig tartó választáson például ebben az időszakban messzemenően Sógor Csabát, a legfiatalabb RMDSZ-es szenátort választották meg a legnépszerűbb szenátornak. A magyar tömegeknek szükségük volna arra, hogy vezetőink elmondják a román politikum, a román társadalom képviselőinek a sérelmeket. Nemcsak a román többség lehet érzékeny, hanem a kisebbség is. Hasonlóan váratlanul alakult a Campus diáklap oldalain 1999 februárjában leleplezett Borboly Csaba pályája. Ha a Campusban leírt, magyar közösségi pénzek sikkasztásának csak a tizede is igaz, akkor az illetőnek már rég el kellett volna tűnnie a közéletből. Az illetőnek azonban csak indult felfelé a pályája. Az általa indított és elvesztett rágalmazási per után Hargita megyei tanácsos lett, majd az RMDSZ csúcsvezetőségének bábáskodásával létrehozott MIÉRT fórum egyik vezető személyisége. A Transindex internetesben Markó Béla és Kelemen Hunor védelmébe vette őt. Ezek után felmerül a kérdés: mi az az értékrend, amely alapján egyeseknek felfelé, illetve másoknak lefelé ível a pályájuk az RMDSZ-ben? A két említett, felfelé ívelő pályafutású személyben egy közös dolog van: jelentős pénzforrások által a hatalom birtoklása. Úgy tűnik, az erkölcsi tőke egyre kevesebbet számít. /Herédi Zsolt: Öntörvényű pályaalakulások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2003. november 19.

Medgyessy Péter kormányfő nov. 14-én bejelentette, miszerint jövő év közepétől esedékes egy erdélyi magyar televízió elindítása. A magyar kormányfő úgy tudja, hogy a magyar tévé "régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfél millió magyar embernek. A Duna Tv annak idején pontosan ezért, vagy ennek pótlására létesült. Felmerül tehát a kérdés: mi lesz a Duna Tv-vel? A mostani magyar kormánynak már rég begyében van Duna Tv, ezzel a tévéindítással több legyet akarnak ütni? A Duna Tv-t még inkábbi háttérbe lehet szorítani. Szinte biztosra vehető, hogy a készülődő erdélyi magyar televízióban a Magyarországról szóló hírműsorokban az ellenzék, egy démonizált Orbánnal tűnik majd fel. Kérdés, mi lesz a román televízió magyar adásával?! Kik lesznek a munkatársai az induló tévének? Ha a most létező helyi, regionális vagy országos adókból fog verbuválódni a gárda, akkor sok esély nincs minőségi műsor termelésére. Másik érdekesség, hogy a bejelentésen (ami egy Markó Bélával való beszélgetés után került sor), megállapodás született arról, hogy az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre. Azonban az erdélyi magyarságnak már nem csak egy képviselője van. Méltányos lenne az ő véleményüket is kikérni egy ilyen nagy horderejű ügyben, mint az Erdélyi Magyar Televízió. Vajon így lesz? Vajon az új televízió képes lesz-e objektivitásból példát adni, a magyar kormányváltásokat túlvészelni. Rossz ómen-e a politikai személyiségek neve, akikhez elindítása kötődni fog? /Jakab-Benke Nándor: Az Erdélyi Magyar Tévé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., Campus mell./

2004. február 4.

Jakab-Benke Nándor a Szabadság Campus mellékletben az autonómiát igénylőket Don Quijote-hez hasonlította: „a porladó kicsiny székely sereg meg éppen egy korhadt karót (az egyesüléskori gyulafehérvári ígéretcsomagot, ha szabad így fogalmazni) akar felmutatni…” „Adott két hatalmas kivándorlási, elöregedési és elrománosodási rátával rendelkező megye, ahol a magyarság még többségben van…” A cikkíró tudja a megoldást: nem autonómiával kell kezdeni, „hanem alapvető tolerancia-tanfolyamokkal mindkét félnek.” /Jakab-Benke Nándor: Don Quijote esete az autonómiával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2008. november 12.

Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, 2001. júniusától a Szociológia Tanszék magyar tagozatának vezetője és tanára, médiaszociológus, kutató, emellett nagy blogger. Prorektorként sok nagyszerű embert ismert meg, és sok semmirekellő gazembert, magyart és románt egyaránt. Emlékirataiban majd ír erről. Rektor-helyettesként célja a BBTE magyar tagozatának optimális illeszkedése a felsőoktatási rendszerbe, illetve a magyar tagozat intézményes megerősítése. Az egyetemi munkában sok a holt idő, az időveszteség, be kellene fejeznie két megkezdett könyvet, illetve kutatást. A magyar egyetemi oktatás jövőjét tekintve, ha a finanszírozási feltételek nem javulnak középtávon, bizonyos részei veszélyeztetettek. Magyari Tivadarnak barátai ajánlották, írjon egyetem témájú blogot, de egész nap egyetemmel foglalkozik, erre már nincs ereje. Inkább valami szabadidős és pihentagyú blogot ír. Sokáig volt Campus-szerkesztő /A Szabadság melléklete volt/. A lap a diákszövetségé volt, a friss lapszámot Balló Áronnal és Horváth Istvánnal állították össze a Szabadság szerkesztőségében, négy éven keresztül. /Románszki Zsuzsa: Biciklis blogger, vagy elfoglalt rektorhelyettes? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998